EU VADÁSZAT és KILÖVÉSI ENGEDÉLY a FELCSÚTI BETEG VADKANRA!!!
MÁR az EU is FELESZMÉLT, HOGY ORBÁN VIKTOR és ENYVES SLEPPJE BIZONYÍTHATÓAN a KÖZJEGYZŐ-MAFFIÁVAL TERRORIZÁLJA és LAKOLTATJA KI a MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROKAT MINDENHATÓ DEVIZA-KUPECKÉNT!!!...- MIKÖZBEN az UNIÓS PÉNZ-ÖZÖNT is TOLVAJ BANDÁJÁHOZ CSATORNÁZTA BE!!!
ÚGYHOGY ITT az IDŐ MEGLOPOTT és TÖNKRETETT MAGYAROK!!!...-…ENNEK a CIGÁNY-ÚTON KACSÁZÓ TELHETETLEN FELCSÚTI GÖMBÖCNEK KÖZSZEMLÉN KELL FELMETSZENI a BÉLÉSÉT!!!...- MINDEN MÉSZÁROS és TIBORCZ FENYEGETÉSE ELLENÉBEN, MERT AMIT EL és KIRABOLT TŐLÜNK az LETAGADHATATLANUL NÁLA/NÁLUK VAN!!!…- s ez a TÉNY MÁR a NAPNÁL is VILÁGOSABB!!!
A közjegyző nem akkor hamisít okiratot, amikor a szerződés alapján kiállítja azt, hanem akkor, amikor a bank beköpésére vh-záradékkal látja el. Ekkor kell őt büntetőjogilag közokirat-hamisításért feljelenteni!!!
A közokirat tartalmazza a kölcsönértéket. Ft-ban és devizában árfolyammal. Amikor záradékol, akkor a záradékolás eltér a kölcsönértéktől, azaz az eredeti okiratban meghatározottól. Minimum gyanúsnak kellene lenni, ha a bank magasabb összegre kéri a vh-t, mint az eredeti kölcsönérték. Az ilyen kérelmet minden esetben meg kellene tagadnia.
A közjegyzői tevékenység teljes felfüggesztése a deviza hiteles, illetve deviza alapú hiteles ügyekben, mert fogadás behajtásában SEM a KÖZJEGYZŐ BŰNÖZŐK SEM a RENDŐR-ÁLLAM KEGYETLEN ZSERNYÁKJAI NEM JÁRHATNAK EL!!!
Az MNB volt elnöke - Járai Zsigmond -, AIB-DEV-4/2011. - AIB-DEV-4/2010-2014 - számú az Országgyűlés vizsgáló albizottságának 2011. november 3-án, csütörtökön 8 óra 3 perckor az Országház főemelet 58. számú tanácstermében megtartott ülésén a következő jegyzőkönyvben rögzített nyilatkozatot tette:
- jegyzőkönyv 7. oldal közepe -:
„Számos előadásban, ha megengedik, elmondom, igyekeztem felhívni a figyelmet, hogy aki svájcifrank-hitelszerződést ír alá, az tulajdonképpen két szerződést ír alá egy időben. Egyrészt egy hitelszerződést, másrészt pedig egy fogadást köt, egy hosszú lejáratú fogadást, hogy a svájci frank árfolyama a hiteltörlesztés időszakában és kamatfizetés időszakában mennyi lesz. Én a magam részéről elmondtam számtalanszor, a lóversenyt tisztességesebb fogadásnak tartom, mint a devizaárfolyamra való spekulációt. És az volt a benyomásom, hogy a lakosság döntő része ezt a szerencsejáték vagy fogadás részét a hitelszerződésnek, nem igazán érzékelte, és arra számítottak, hogy a svájci frank árfolyama tartósan stabil maradhat.”
A jegyzőkönyv tanúsága szerint a későbbiekben szintén nyilatkozó Simor András - ugyancsak az MNB volt elnöke - nem jelezte, hogy bármiben is vitatná a fentiekben idézetteket, illetve nem értene egyet az előtte szólóval.
A Budapesti Érték Tőzsde 2004 es októberi elemzésében már 7 évvel a fenti parlamenti jegyzőkönyv elkészültét megelőzően, szintén fogadásnak nevezi, az ilyen formációjú hitelezést. A BÉT, továbbá kitér arra is, hogy ellentétes, úgynevezett fedezeti pozíció nyitásával az adós kockázatai akár a nullára is csökkenthetőek.
- Idézet a BÉT anyag 5 oldal lapalja és 6. oldal elejéről -:
„Amikor az ember bemegy a bankba és választ az ott található hitelkonstrukciók közül, implicit fogadást köt arra vonatkozóan, hogy a következő 10-15 évben hogyan alakulnak majd a kamatlábak és az árfolyamok egymáshoz képest, vagy finomabban fogalmazva, választásával bonyolult makrogazdasági összefüggésekre vonatkozóan fejezi ki várakozásait. A tapasztalat azonban azt mutatja, hogy a választást leginkább a havi törlesztő részlet nagysága befolyásolja. Mit lehet tenni abban az esetben, ha az idő előre haladtával, a hitel felvevőjének megváltoznak a várakozásai a jövőbeni makrogazdasági mutatók alakulásával kapcsolatban és ezért az eredeti ”fogadásából” ki akar szállni, vagy meg akarja azt változtatni?
A bankok lehetővé teszik ezen hitelek forintosítását, ami természetesen költségekkel jár. Vagy használhatjuk a Tőzsdén "kereskedhető", származtatott termékeket. Ezeknek a termékeknek az ára más az úgynevezett alaptermékek áralakulásától függ, mint például devizák árfolyama, vagy kamatszintek. Elérhető, hogy ellentétes, úgynevezett fedezeti pozíció nyitásával a hiteladós összesített érzékenysége az árfolyam vagy kamatláb változására kisebb, akár nulla legyen, azaz ettől kezdve nem befolyásolja tényleges anyagi helyzetét az euró vagy svájci frank árfolyam illetve kamatláb változása.
Felhívnám a figyelmet arra is, hogy a BÉT már 2004-ben a hitelek forintosításáról beszél.
Olyan szakemberek nyilatkozatait, mint Végh Rihárd BÉT és Járai Zsigmond MNB, talán hitelesebben lehet kezelni, mint a nem megszemélyesíthető Bank-ok többnyire egy meghatalmazással közjegyzőhöz küldött alkalmazottainak jegyzőkönyvbe diktált - hozzá teszem, hogy vitatható! - állításait!
Ráadásul e banki alkalmazottak a közjegyzőknek csak egy nyilvántartást mutatnak be bizonylatként. Mint tudjuk a nyilvántartás nem bizonylat. Ellenben annak a közjegyző előtt bizonylatként való feltüntetése már eleve a közjegyző megtévesztése.
A Büntetőtörvénykönyvről szóló 2012 évi C. törvény szerint:
Hatóság félrevezetése
- § (1) Aki hatóságnál büntetőeljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan - és a 268. § esete nem áll fenn -, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2) Aki hatóságnál szabálysértési, illetve fegyelmi jogkör gyakorlójánál szabálysértési, illetve fegyelmi eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan - és a 269. § esete nem áll fenn -, egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(3) Aki hatóságnál egyéb hatósági eljárás alapjául szolgáló olyan bejelentést tesz, amelyről tudja, hogy valótlan - és a 269. § esete nem áll fenn -, elzárással büntetendő.
Mivel a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény, kimondja, hogy:
Általános elvek
- §2 (1) A törvény közhitelességgel ruházza fel a közjegyzőket, hogy a jogviták megelőzése érdekében a feleknek pártatlan jogi szolgáltatást nyújtsanak.
(2)3 A közjegyző a jogügyletekről és jogi jelentőségű tényekről közokiratot állít ki, okiratokat őriz meg, a felek megbízásából pénzt, értéktárgyat és értékpapírt vesz át a jogosult részére történő átadás végett, a feleket a hatáskörébe utalt eljárásokkal kapcsolatban - a felek esélyegyenlőségének biztosításával - kioktatással segíti jogaik gyakorlásában és kötelességeik teljesítésében.
(3) A közjegyző folytatja le a hatáskörébe utalt hagyatéki eljárást és egyéb nem-peres eljárásokat.
(4) A közjegyző a jogszabály által meghatározott hatáskörében az állam igazságszolgáltató tevékenysége részeként jogszolgáltató hatósági tevékenységet végez.
Tehát:
A közjegyző hatósági személy, ezért félrevezetése a fentiekben írtak szerint büntetendő cselekmény!
A fentiekhez kapcsolódóan a bankok még az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. számú törvényt sem tartották be!
- A fogyasztói kölcsönszerződések módosulásának közös szabályai
- § (1) A fogyasztói kölcsönszerződés az e törvényben meghatározottak szerint a törvény erejénél fogva módosul.
(2) A pénzügyi intézmény köteles a fogyasztói kölcsönszerződés e törvény szerint módosuló rendelkezéseinek szövegét elkészíteni.
- § (1) A módosult fogyasztói kölcsönszerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.
Figyelemmel a törvény 2-es pontjára:
„A pénzügyi intézmény köteles a fogyasztói kölcsönszerződés e törvény szerint módosuló rendelkezéseinek szövegét elkészíteni.” De nem készítette el, csak egy hitelegyeztető levelet küldött,
„ A pénzügyi intézmény köteles…..” Akár nyelvész szakértőhöz is fordulhatunk, mert ide egyértelműen ez van leírva, és a törvényt szó szerint kell érteni.
Így a törvény 4-es pontja eleve nem is tud megvalósulni!
- § (1) A módosult fogyasztói kölcsönszerződést nem kell közjegyzői okiratba foglalni, a korábbi közjegyzői okirat a szerződés módosult tartalmának keretei között érvényes.
A nem létező módosult fogyasztói kölcsönszerződés tartalmának kereteihez nem tud alkalmazkodni a korábbi közjegyzői okirat, hiszen az egy írásos okirat és annak jelenleg szerződéses alapja nincs.
Új Ptk hatodik könyv kötelmi jog:
6:6. § [Alakisághoz kötött jognyilatkozat]
(1) Ha jogszabály vagy a felek megállapodása a jognyilatkozatra meghatározott alakot rendel, a jognyilatkozat ebben az alakban érvényes.
(2) Ha a jognyilatkozat meghatározott alakban tehető meg érvényesen, a jognyilatkozat módosítása, megerősítése, visszavonása, megtámadása, valamint a jognyilatkozat alapján létrejött jogviszony módosítása és megszüntetése is a meghatározott alakban érvényes.
E törvényhely szerint, a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalást törvény nem változtathatja meg, csak egy másik okirat, ami viszont nem készült el!
Végrehajtásra ezért végképp nem lehet a régi okiratokat, vagy szerződéseket egy ilyen jogi helyzetben felhasználni, hiszen azokat több pénzügyi szaktekintély is „fogadásnak” minősítette.
A törvényi változásokkal az okiratokban rögzített kötelezettség abban a formában, ahogyan oda rögzítve van, megszűnt, illetve létre sem jött, hiszen a Kúria is kimondta, hogy például az árfolyamrés mögött nem volt szolgáltatás!!!...- tehát nem volt deviza adásvétel!!!
Amennyiben nem volt soha deviza adásvétel, és az árfolyamrés alkalmazása szintén a Kúria szerint tisztességtelen, akkor nem lehet a jogügylet mögött forintra váltható deviza sem.
A bankok által behajtani szándékozott követelések, melyekben a tőketartozások összegét, és a havi törlesztést a deviza árfolyamának változásához kötötték, nem mások mind kölcsönszerződés mögé bujtatott fogadások.
A devizakölcsönzés, követelésében nem rendelkezhet bizonylatokkal, hiszen a tartozás kialakulása nem valós üzleti tevékenységből, hanem fogadásból származik. Közjegyzők, és bíróságok, ilyen követelések behajtásában nem vehetnek részt!!!
Kérem e levelet a közjegyzők tájékoztatása érdekében nyílt levélként kezelni és a MOKK honlapjára feltenni, esetleges elutasítás esetén, annak jogszabályi indoklásával együtt.
A levél csatolmányként két mellékletet tartalmaz:
1/ Az Országgyűlés vizsgáló albizottságának 2011. november 3-án készült jegyzőkönyvét.
2/ A BÉT 2004. Októberi elemzését.
Részletek az Európa Bíróság C 392/15. sz. ügyben hozott ítéletéből.
119 A magyar jogrendben a közjegyzőkre bízott hitelesítési tevékenységgel kapcsolatban meg kell említeni, hogy – amint az a közjegyzőkről szóló törvény 112. § ból kitűnik – az egyoldalú kötelezettségvállalást tartalmazó okiratokat vagy azokat a megállapodásokat lehet hitelesíteni, amelyekben a felek szabadon egyeztek meg. A közjegyző közreműködése tehát a felek előzetes beleegyezését vagy akarategységét feltételezi.
120 E tekintetben a Bíróság megállapította, hogy a közjegyzőre bízott hitelesítési tevékenység önmagában nem jelent az EUMSZ 51. cikk első bekezdése értelmében vett, a közhatalom gyakorlásában való közvetlen és sajátos részvételt (lásd analógia útján, többek között: 2011. május 24 i Bizottság kontra Belgium ítélet, C 47/08, EU:C:2011:334, 92. pont).
121 A Bíróság ezen kívül kimondta, hogy az, hogy egy adott tevékenység bizonyító erejű és végrehajtható aktusok kiadásával jár, nem elegendő ahhoz, hogy e tevékenységet az EUMSZ 51. cikk első bekezdése értelmében vett közhatalom gyakorlásában való közvetlen és sajátos részvételnek lehessen tekinteni!!!
(2011. december 1 i Bizottság kontra Hollandia ítélet, C 157/09, nem tették közzé, EU:C:2011:794, 73. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
122 Ugyanis különösen a közjegyzői okirat bizonyító erejét illetően pontosítani kell, hogy az a polgári perrendtartás által előírt bizonyítási rendszerbe tartozik. Az adott aktus törvény által előírt bizonyító ereje tehát nem gyakorol közvetlen hatást arra a kérdésre, hogy az ezen aktus kiadásával járó tevékenység önmagában a közhatalom gyakorlásában való közvetlen és konkrét részvételnek minősül e, ahogy azt az ítélkezési gyakorlat megköveteli (2011. december 1 jei Bizottság kontra Hollandia ítélet, C 157/09, nem tették közzé, EU:C:2011:794, 74. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
123 Ezenkívül, ahogy az különösen a polgári per-rendtartás 195. § ának (6) és (7) bekezdéséből kitűnik, a köz-okiratokkal kapcsolatban az ellenbizonyításnak továbbra is helye van.
124 Nem állítható tehát, hogy a közjegyzői okirat bizonyító erejénél fogva feltétel nélkül kötné a bíróságot mérlegelési jogkörének gyakorlása során, mivel nem vitatott, hogy a bíróság a bírósági eljárás során begyűjtött összes tény és bizonyíték figyelembevételével, saját belátása szerint dönt. A bizonyítékok bíróság általi szabad mérlegelésének elvét egyébiránt a polgári per-rendtartás 206. § a rögzíti (lásd analógia útján: 2011. december 1-i Bizottság kontra Hollandia ítélet, C 157/09, nem tették közzé, EU:C:2011:794, 76. pont, valamint az ott hivatkozott ítélkezési gyakorlat).
125 A közokirat ilyen végrehajthatósága sem jelenti azt, hogy a közjegyző a közhatalom gyakorlásában való közvetlen és sajátos részvétellel járó jogkörrel rendelkezne. Ugyanis, noha a végrehajtási záradéknak a közokiratra történő közjegyző általi rávezetése e közokirat számára végrehajthatóságot biztosít, e végrehajthatóság a felek azon szándékán alapul, hogy valamely okiratot vagy megállapodást – miután annak törvényességét a közjegyző megvizsgálta – ilyen hatással ruházzanak fel (2011. május 24 i Bizottság kontra Belgium ítélet, C 47/08, EU:C:2011:334, 103. pont).
A devizahitelezésben a közjegyzői okirat „készítésnél” semmilyen akarat egyezség nem volt!!!...- ha pedig nem készítettél okiratot, nem kaptál kölcsönt!!!
Ilyetén NEM VOLT/LEHETETT SOHA: AKARATEGYEZSÉG!!!
Továbbá a közjegyzői okiratokkal szemben a nem fogadnak el semmilyen ellenbizonyítást, nem is adnak rá lehetőséget.
A közjegyző elrendeli a végrehajtást aztán mehetsz a NEM FÜGGETLEN bíróságra panaszkodni…
A közjegyző nem vizsgál meg semmi egyéb dokumentumot, csak HORRIBILIS PÉNZ-HEGYEKÉRT TELJESÍTI (a MAGYAR EMBEREK ELLENÉBEN!!!) az IDEGEN BANKOK ÉRDEKEI SZERINTI FIKTÍV-TARTALMÚ KÉRELMEKET!!!
Szerrel és tettel: PáLoS TReND
https://infostart.hu/kulfold/2020/09/29/valaszolt-orban-viktor-levelere-az-europai-bizottsag-szovivoje?fbclid=IwAR1iIPM4uTV7UaE49pywNYBaQLMJNu6ZSaEFP6pqYgZNVEJ697gqPn9XH2c
